Társasház megfelelő tűzvédelme a lakók közös érdeke, és egyúttal a társasház kezelőjének felelőssége is!

Jogszabályok, amelyek a társasházkezelők, a lakók, bérlők tűzvédelmi kötelezettségeit határozzák meg:

• 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről (Ttv)

• 28/2011. (IX. 6.) számú Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)

Az előírások betartását 2012. január 1-jétől az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, mint első fokú tűzvédelmi hatóság ellenőrzi és a szabálytalanságokért a hatósági bírságokról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján szab ki bírságot, amely a Ttv. 43. § alapján adók módjára behajtandó köztartozás.

A hatósági ellenőrzés előzetes írásos kiértesítést követően vagy kiértesítés nélkül, váratlanul történik. Közérdekű, lakossági bejelentésre a hatóság azonnali ellenőrzést tart.

A Társasház tűzvédelmét érintő legfontosabb információk és tudnivalók a társasház tűzvédelmi szabályzatában vannak összefoglalva, ezért megismerése minden lakó számára rendkívül fontos, rendszeres gyakoroltatása pedig ajánlott. A tűzriadó tervet és a szabályzat rövidített kivonatát mindenki által jól látható helyen érdemes kifüggeszteni.

Az OTSZ 592. § (1) alapján: A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

Ismerni és megtartani a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használati tűzmegelőzési szabályait, a tűzesetek jelzésével, a tűz oltásával kapcsolatos kötelezettségeiket. (Ttv. 15. és 16. §)

A házban helyiséget bérlő üzletek, irodák, szolgáltató cégek vezetőjének / tulajdonosának kötelessége gondoskodni:

• a helyiség tűzvédelméről minimálisan 1 db megfelelő típusú, karbantartott tűzoltó készülék felszerelésével.

• az ott munkát végzők (dokumentált) tűzvédelmi tájékoztatásával, oktatásával, melynek legfontosabb elemei a helyiség és a tevékenység tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzoltás és menekülés tudnivalói. (Ttv 18. és 19. §)

96. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése]
a) az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben,
b) a legalább 2 szintes - több lakóegységet tartalmazó - lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú tereiben,…

Türelmi idő nincs, eztán bármikor bekopogtathat a katasztrófavédelem, és ha a közös folyosó falán lát egy virágot, azonnal büntet. A bírság 100.000 forintnál kezdődik, és az érintett tulajdonosnak kell fizetnie. A szabályozás egyértelműen kimondja, hogy az építményt, helyiséget csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Így tehát az épületben a közlekedőket, lépcsőházakat nem tárolási célra, hanem közlekedésre szánták, azokat arra is kell használni!

A közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, hiszen menekülési útvonalként szolgálnak. Tűz esetén a forró füsttel, esetleg mérges gázokkal teli lépcsőházban a helyismerettel rendelkező emberek is nehezen tájékozódnak. Ha a menekülési útvonalat leszűkítik az otthagyott tárgyak (babakocsi, kerékpár), az megnehezíti a menekülést és a tűzoltói beavatkozást is.

Az OTSZ rendelkezik a menekülési útvonalak kapcsán kimondja, hogy a tervezés során a szakértők meghatározott minimális szélességet - ennyi feltétlenül kell a biztonságos meneküléshez – leszűkíteni nem lehet! A menekülési útvonalon lévő - de a minimális szélességet hátrányosan nem befolyásoló - terek más célú használatát az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel (tűzvédelmi hatóság) kell egyeztetni. Vagyis engedélyükkel például el lehet helyezni ott virágot.

Erről az OTSZ úgy rendelkezik, hogy a menekülési útvonalon csak kézzel (vagy kézzel is) nyitható ajtókat lehet alkalmazni. Amennyiben a helyiség legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgál, követelmény, hogy az ajtó a kiürítés irányába nyíljon. Ez érvényes a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnél is, 300 embernél nagyobb befogadóképességű helyiség esetén elvárás az is, hogy az ajtók kilincs nélküliek, egy mozdulattal nyithatóak és nyitott állapotban önműködően rögzíthetőek legyenek. A szabályozás kitér a menekülési útvonal ajtóinál elhelyezett függönyökre, szélfogókra. Ezek csak úgy helyezhetők el, hogy széthúzásukkor a kijárat ne szűküljön. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.

A bejárati ajtónkat ráccsal lezárni nem ellentétes a tűzvédelmi előírásokkal, de fontos számolni azzal a ténnyel, hogy tűz során a felszerelt rácsok hátráltatják a beavatkozást, a mentést és a menekülést is. Az OTSZ szerint rácsokat elhelyezni a közlekedők menekülési útvonalán a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet. Ha azonban a lezárás tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését, vagy annak használatát gátolja, úgy a tűzvédelmi hatóság a kérelmet elutasítja.

Az OTSZ-ben megfogalmazottak kizárólag az emberi élet védelmét szolgálják, a menekülési útvonalon elhelyezett szekrények, zsákok, bútorok tárolását, raktározását éppen ezért korlátozza. A tűzvédelmi előírások betartatásának nem az a célja, hogy sivár közös használatú közlekedők jöjjenek létre, hanem az, hogy az egyes kialakítások mellett a biztonságos menekülés is biztosított legyen.

Tízemeletes házakban semmi sem lehet a folyosókon, sem a lépcsőházakban, tilos szekrényt kitenni, büntetendő cselekmény kisszéket vagy asztalt kivinni. A folyosókon sem doboz, sem újságpapír, sem bútor, semmi sem maradhat kint. Cserepes virág még az ablakban sem állhat, nemhogy a falakon. Le kell szedni a képeket, a virágtartókat… Le kell szerelni a rácsos ajtókat, a lakásajtók elé sem szabad ilyeneket szerelni.

Az OTSZ értelmében a folyosókon, lépcsőházakban éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, egyéb anyagok tartós elhelyezését a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell, ha azok mérete az érintett fal- vagy padlófelület 15 %-át meghaladja.

A szemétlerakókba sem lehet pakolni, és az ajtókat nyitva kell hagyni. Nem lehet felvinni a lépcsőházakba a bicikliket, a folyosókon nem lehet gyerekjátékokat, babakocsit, egyszóval semmit sem őrizgetni.

A négyemeletes házakban szintén nem lehet a lépcsőházakban semmi, az ablakok előtti vascsöveken sem lóghat virág, a falakon sem lehet kép. A közös helyiségekből el kell távolítani a több éve őrzött tárgyakat (bútorokat, pet-palackokat, újságokat és faanyagot, egyszóval mindent, ami gyúlékony). És ez vonatkozik a régi konténertároló helyiségre is.

A lomtalanítást sem szabad megvárni mert negyvenből 23 esetben az ellenőrző személy (a katasztrófavédelem illetékes hatósága) nem mérlegelhet, ki kell szabnia a bírságot. Ennek összege százezer forintnál kezdődik, és akár több millió forint is lehet, amit a lakónak magának kell kifizetnie. Ami maradhat: a csupasz falak.

Azt még csak meg lehet érteni, hogy egy kerékpár vagy egy folyosóra kirakott leszanált ágy zavarja tűzoltók vonulását, de kinek árt egy cserép virág? Ezzel – tudtuk meg egy tűzoltótól- az a legnagyobb probléma, hogy nagy tűz esetén nehezen ég el, viszont nagy füstöt okoz. A falakra helyezett tárgyakkal pedig az a legnagyobb probléma, hogy elősegítik a tűz továbbterjedését.

Maga a tűzvédelmi rendelet egyébként nem új keletű, a tiltásokkal együtt régóta életbe van, csak ez idáig nem társult hozzá szankció, nem lehetett azt büntetni, aki megszegte őket. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy muszáj volt keményebben szankcionálni. „Most letisztult kép”.

Rövidesen a hatósági osztály emberei valóban járják majd a lépcsőházakat, és ellenőrzik, az ott élők betartják-e a tűvédelmi előírásokat. Ami önmagában sem lesz egyszerű mutatvány.

Engedélyezési ügyekben, egyeztetéseken a tűzvédelmi hatósági kontrollt a katasztrófavédelmi kirendeltség gyakorolja, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi használati szabályok betartását.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet kormányrendelet melléklete tartalmazza, hogy a tűzvédelmi hatóság által megállapított szabálytalanságok esetén mekkora mértékű tűzvédelmi bírság szabható ki és meghatározza azt is, hogy mely esetekben kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni.