Tűzoltó készülékek

A készülékekre vonatozó előírások

Tűzoltó készülékek száma

A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani


a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,


b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak figyelembevételével,


c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként,


d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,


e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen.


(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Tűzoltó készülékek elhelyezése

A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a - fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.


A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.

9. § E fejezet alkalmazásában:


1. Karbantartás:
mûszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tûzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.


2. Karbantartó személy:
az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi.


3. Karbantartó szervezet:
karbantartó személyt alkalmazó, tûzoltó készülék karbantartást végzõ, javító mûhelyt fenntartó vállalkozás.


4. Készenlétben tartó:
az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tûzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.


5. OKF azonosító jel:
egyedileg sorszámozott és a sorozatszám elsõ három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.


6. Általános előírások


10. §

  • (1) Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet.
  • (2) A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a készenlétben tartónak az OKF felé bejelentést kell tennie.

11. §

  • (1)A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
  • (2)A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási,vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.

12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.

12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.


7. A készenlétben tartó feladatai


13. §
(1) A készenlétben tartó vagy képviselője a rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék

     a) az előírt telepítési helyen van,
     b) rögzítése biztonságos,
     c) látható,
     d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
     e) használata nem ütközik akadályba,
     f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található,
     g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
     h) fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép,
     i) záró pecsétje sértetlen,
     j) felülvizsgálata esedékes-e, és
     k) állapota kifogástalan, üzemszerű.

(2) A vizsgálatot a karbantartó szervezet is végezheti.


(3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről.


14. §

(1) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről.


(2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott időszakot tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.


8. Biztonsági intézkedések


15. § Karbantartás idején, a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik.


16. §

(1) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a karbantartást végző személy működési próbával győződik meg arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában vagy szerelvényében van-e nyomás.

(2) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütőfejet vagy a szelep szerkezetet lassan meglazítani, és amíg a nyomásleeresztő hornyon hajtóanyag távozik, addig tilos a szerelvényeket teljesen kicsavarni.

(3) A tűzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tűzoltó készülékben visszamaradt túlnyomást nem sikerül megszüntetni, tilos a további szerelést folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget.

(4) A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással működő tűzoltó készülékek és a hajtóanyag palackok szelepei befogás nélkül nem távolíthatók el.

(5) Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tűzoltó készülékek karbantartása kizárólag jól szellőztetett környezetben történhet.

(6) A tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személy gondoskodik arról, hogy a tűzoltó készülékről esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak.

9. Élettartam és selejtezés


17. §

(1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack kivételével a tûzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet.

(2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.

18. § A tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra, ha


     a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
     b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,
     c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék,
     d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy
     e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott élettartamot elérte.

19. § A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el.


20. §

(1) A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik. A selejtezés végrehajtását (ürítés, roncsolás) a tulajdonos megbízásából a karbantartó szervezet is végezheti.

(2) A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a környezetvédelmi elõírások betartásával történik.

10. Karbantartás


21. §

(1) A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el.

(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak egyszer használható fel.

(3) A karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó közép- vagy teljeskörû karbantartást és gyártói végellenõrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító jellel együtt történik.


(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza
     a) a „FELÜLVIZSGÁLVA” szót,
     b) a karbantartó szervezet nevét és címét,
     c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzést,
     d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés),
     e) a karbantartás dátumát (év, hónap), és
     f) a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell adni.


(5) A karbantartást igazoló címke
a) öntapadós kivitelû,
     b) közérthető nyelvezetű,
     c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betűméret minimum 3 mm)
     d) nem zavaró logóval, emblémával kiegészíthető, és
     e) olyan anyagú, melynek élettartama a felülvizsgálat érvényességi idejével arányos.


(6) A vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékek esetében a nyomáspróba adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végzõ jele) a tûzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradandóan és jól látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni.


22. §

(1) A karbantartó szervezetnek a javító műhelyében rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi általános és speciális felszereléssel, műszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással.

(2) A javító műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtés és a nyomáspróba ugyanabban a helyiségben nem végezhető.

(3) A karbantartó szervezet által használt mérő- és ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezet rendelkezik
     a) a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú),
     b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
     c) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérővel (1,6% pontosságú),
     d) nagyítóval,
     e) menet ellenőrző idomszerrel,
     f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához),
     g) zártrendszerű portöltővel,
     h) páratartalom mérővel,
     i) biztonsági szelep beállítóval,
     j) nyomaték kulccsal,
     k) tolómércével,
     l) gyártó által előírt célszerszámokkal,
     m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
     n) befogó-rögzítő szerkezettel és
     o) azonosítható lenyomatú plombafogóval.


(4) A karbantartó szervezet a tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minőségirányítási rendszert vezet be és alkalmaz, és a minőségirányítási rendszer működését legkésőbb a bejelentéstől számított egy éven belül – bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal igazolja.

24. §

(1) A karbantartást követően a felhasználásra alkalmas tűzoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló címkével látja el.

(2) Ha a karbantartás a készenléti helyen történik, a karbantartó személy a tűzoltó készülék rögzítését és egyéb felszereléseit is megvizsgálja.

(3) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.

25. §

(1) Az újratöltött tűzoltó készüléken a karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez, vagy a soron következő fokozat (közép- vagy teljes körű karbantartás) műveletei is elvégezhetőek.

(2) A karbantartó személy a részlegesen használt tûzoltó készüléket teljesen kiüríti, és az oltóanyagot selejtezi.

(3) A tûzoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik.

(4) Az újratöltött tűzoltó készüléken fel kell tüntetni az újratöltés időpontját.

26. § Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészek és oltóanyag használható fel. Ha a gyártó megszűnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében az OKF, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezi a helyettesítő alkatrészek és oltóanyag felhasználását.

27. §

(1) Azok a mûveletek, melyek során az oltópor a légköri levegõvel érintkezik csak olyan helyiségben végezhetõk, ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70%, és a helyiség hõmérséklete legalább 15 °C.

(2) Az oltóport érintõ mûveletek megkezdése elõtt a karbantartást végzõ személy biztosítja, hogy az (1) bekezdésben elõírt feltételek teljesülnek.

(3) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyezõ anyagokhoz való keveredésének megakadályozása érdekében egyidejûleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tûzoltó készülékek szerelhetõk szét.

(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti levegõtõl elzárva kell tárolni.

28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetû tûzoltó készülék a légkörbe nem üríthetõ ki. A töltési és lefejtési mûveletek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerû eljárás alkalmazásával történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával.

29. § Az alapkarbantartás mûveleteit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

30. § A középkarbantartáskor a karbantartást végző személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl –

     a) ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint,
     b) kiüríti a tűzoltó készüléket,
     c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint,
     d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó készüléket,
       da) a zárószerelvények,
       db) az elsütőfej-szerelvény,
       dc) a nyomásmérő és jelző eszköz,
       dd) a tömlő- és a pisztolyszerelvény, korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében,
     e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére, melynek során a gyártó előírásai szerint jár el, kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul,
     f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából, és
     g) a tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.

31. §

(1) A teljes körû karbantartáskor a karbantartást végzõ személy – az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó mûveleteken túl –
     a) a tûzoltó készülékek teljes szétszerelését követõen a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja,
     b) a tartályt a rajta lévõ jelölés értékének megfelelõ nyomáson nyomáspróbának veti alá,
     c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
     d) a vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömegû tûzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegû tûzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében fémtiszta állapotban végzi kivéve
       da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok,
       db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy
       dc) olyan belsõ védõbevonattal rendelkezõ tartályok esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belsõ bevonat épségét megsértheti,
     e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tûzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és
     f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó elõírásait figyelembe véve ellenõrzi és szükség esetén beállítja vagy cseréli.


(2) Amikor a tûzoltó készülékek teljes körû karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által megadott elõírások is irányadók.

(3) Ha a karbantartást végzõ személy vizet alkalmaz a különbözõ eljárásoknál, a tûzoltó készüléket az újratöltést megelõzõen teljesen kiszárítja.

32. §

(1) A tûzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tûzoltó készülékekrõl nyilvántartási naplót vezet. A nyilvántartási napló tartalmazza
     a) a készenlétben tartó nevét,
     b) az ellenõrzõ vizsgálatot végzõ nevét,
     c) a karbantartó személy vagy személyek nevét,
     d) a tûzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát,
     e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint,
     f) a javítás szükségességére való utalást,
     g) a tûzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, és
     h) a vizsgálatot végzõ személy aláírását.

(2) A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A nyilvántartási naplót a tûzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni. A tûzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak – 5 db készenlétben tartott tûzoltó készülék alatt – nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5-nél több készenlétben tartott tûzoltó készülék esetén a nyilvántartási naplót a tûzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni.