A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesíteni kell a sérültet, haláleset esetén annak hozzátartozóját. Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatosan, panaszával az Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének területileg illetékes felügyelőségéhez fordulhat.

Azokat az eseményeket is, amelyek személyi sérülést ugyan nem okoztak, de anyagi kárt, termeléskiesést jelentenek. Ezek az úgynevezett kvázi balesetek. A balesetek kivizsgálásában résztvevőket a munkáltatónak kell meghatározni.
Általános elv, hogy a baleset kivizsgálásában nem vehet részt a sérült közvetlen termelésirányítója. De részt kell venni a gazdálkodó szervezet részéről az erre megbízást kapott személynek, a munkavédelmi szervezet képviselőjének. A súlyosabb, vagyis az azonnali jelentéskötelezett balesetek kivizsgálását a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelőség képviselője is vizsgálja.
A baleset újbóli kivizsgálását is elrendelheti, ha azt a rendelkezésre álló dokumentumok és a vonatkozó jogszabályok alapján nem találta kellően körültekintőnek, alaposnak a hasonló balesetek megelőzése érdekében.
A baleset kivizsgálását az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni. A késedelmes kivizsgálás a baleset körülményeinek rekonstruálását nehezíti, esetleg a helyszín megváltozása lehetetlenné teszi az összes veszélyforrás, köztük a balesetet közvetlenül előidéző okok felismerését így a hasonló baleset megelőzése érdekében a megszüntetését.

Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz. A definíció valamennyi jelzője nagyon fontos a baleset tényének megállapítása során.

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

A jogszabály ebben a pontban a dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettségei teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek - ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is -üzemiségét rögzíti.
Üzemi balesetnek tekintendő továbbá a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.
A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető.

Nem ismerhető el viszont üzemi balesetnek, ha a dolgozóval akkor történik a baleset, mikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve hogy a munkáltató - akár a telephelyén belül, akár azon kívül - a szervezett étkezésről gondoskodik.
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte.

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.
Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.