Társasházak tűzvédelme

Társasházak tűzvédelme

Társasház megfelelő tűzvédelme a lakók közös érdeke, és egyúttal a társasház kezelőjének felelőssége is!

Jogszabályok, amelyek a társasházkezelők, a lakók, bérlők tűzvédelmi kötelezettségeit határozzák meg:

  • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről (Ttv)
  • 28/2011. (IX. 6.) számú Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)


Az előírások betartását 2012. január 1-jétől az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, mint első fokú tűzvédelmi hatóság ellenőrzi és a szabálytalanságokért a hatósági bírságokról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján szab ki bírságot, amely a Ttv. 43. § alapján adók módjára behajtandó köztartozás.

A hatósági ellenőrzés előzetes írásos kiértesítést követően vagy kiértesítés nélkül, váratlanul történik. Közérdekű, lakossági bejelentésre a hatóság azonnali ellenőrzést tart.


Társasházi tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv készítése

A Társasház tűzvédelmét érintő legfontosabb információk és tudnivalók a társasház tűzvédelmi szabályzatában vannak összefoglalva, ezért megismerése minden lakó számára rendkívül fontos, rendszeres gyakoroltatása pedig ajánlott. A tűzriadó tervet és a szabályzat rövidített kivonatát mindenki által jól látható helyen érdemes kifüggeszteni.


Az OTSZ 592. § (1) alapján: A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.


A lakók és a bérlők legfontosabb tűzvédelmi kötelezettsége:

Ismerni és megtartani a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használati tűzmegelőzési szabályait, a tűzesetek jelzésével, a tűz oltásával kapcsolatos kötelezettségeiket. (Ttv. 15. és 16. §)


A házban helyiséget bérlő üzletek, irodák, szolgáltató cégek vezetőjének / tulajdonosának kötelessége gondoskodni:

  • a helyiség tűzvédelméről minimálisan 1 db megfelelő típusú, karbantartott tűzoltó készülék felszerelésével.
  • az ott munkát végzők (dokumentált) tűzvédelmi tájékoztatásával, oktatásával, melynek legfontosabb elemei a helyiség és a tevékenység tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzoltás és menekülés tudnivalói. (Ttv 18. és 19. §)


A társasház kezelőjének legfontosabb tűzvédelmi kötelességei:

  • Kidolgoztatja a Társasház épületének tűzvédelmi használati szabályait (ez a ház helyi Tűzvédelmi Szabályzata), a lakók és bérlők riasztásának módozatait menekülési tervét (ez a Tűzriadó Terv), a felszerelt tűzvédelmi eszközök (pl. tűzoltó készülék, tűzjelző, hő- és füstelvezető rendszer) használatára vonatkozó előírásokat. A Szabályzat tartalmát a lakókkal, bérlőkkel, ott tartózkodókkal megismerteti, betartatja, a szabálytalanságokra figyelmeztet. (OTSZ 592.§)
  • Köteles felhívni a Társasházban vállalkozást, gazdasági tevékenységet folytató ügyvezetők, tulajdonosok figyelmét, hogy a Társasház lakóinak tűzbiztonsága érdekében kötelesek a számukra előírt tűzvédelmi feltételeket biztosítani, követelményeket betartani.
  • A tűzvédelmi dokumentációkat a Társasház többi hivatalos irataival együtt gyűjtőzi és a 1 példányát a Társasházban tárolja. (OTSZ 563. §)
  • Biztosítja és rendszeresen ellenőrzi a tűzoltó készülékek és a ház egyéb tűzvédelmi eszközeinek, a menekülést segítő utánvilágító táblák, tájékoztató feliratok megfelelőségét, valamint a közlekedési (menekülési) útvonalak szabadon tartását. Az ellenőrzéseket, a szükséges karbantartásokat Ellenőrzési naplóban dokumentálja. (OTSZ 591. §)


Biztonsági világítás és jelek (tűzvédelmi jelek):
96. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése]
a) az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben,
b) a legalább 2 szintes - több lakóegységet tartalmazó - lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú tereiben,…

Menekülési útvonal-irányfény:
A 28/2011. (IX. 06.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat XXV. Fejezet Építmények általános követelményei 398.§. (3.) előírása alapján az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonal jelzések működőképességét havi rendszerességgel ellenőrizni kell, mely ellenőrzés tényét és megállapításait jelen ellenőrzési naplóba kell rögzíteni.

Biztonsági világítás és jelek (tűzvédelmi jelek):
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Gyakori kérdések:


Tarthatunk-e virágot a társasház folyosóján?

Türelmi idő nincs, eztán bármikor bekopogtathat a katasztrófavédelem, és ha a közös folyosó falán lát egy virágot, azonnal büntet. A bírság 100.000 forintnál kezdődik, és az érintett tulajdonosnak kell fizetnie. A szabályozás egyértelműen kimondja, hogy az építményt, helyiséget csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Így tehát az épületben a közlekedőket, lépcsőházakat nem tárolási célra, hanem közlekedésre szánták, azokat arra is kell használni!

A közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, hiszen menekülési útvonalként szolgálnak. Tűz esetén a forró füsttel, esetleg mérges gázokkal teli lépcsőházban a helyismerettel rendelkező emberek is nehezen tájékozódnak. Ha a menekülési útvonalat leszűkítik az otthagyott tárgyak (babakocsi, kerékpár), az megnehezíti a menekülést és a tűzoltói beavatkozást is.

Az OTSZ rendelkezik a menekülési útvonalak kapcsán kimondja, hogy a tervezés során a szakértők meghatározott minimális szélességet - ennyi feltétlenül kell a biztonságos meneküléshez – leszűkíteni nem lehet! A menekülési útvonalon lévő - de a minimális szélességet hátrányosan nem befolyásoló - terek más célú használatát az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel (tűzvédelmi hatóság) kell egyeztetni. Vagyis engedélyükkel például el lehet helyezni ott virágot.



Védhetjük-e az ajtóra, vagy a lakás előtti közlekedőre szerelt ráccsal a lakást?


Erről az OTSZ úgy rendelkezik, hogy a menekülési útvonalon csak kézzel (vagy kézzel is) nyitható ajtókat lehet alkalmazni. Amennyiben a helyiség legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgál, követelmény, hogy az ajtó a kiürítés irányába nyíljon. Ez érvényes a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségnél is, 300 embernél nagyobb befogadóképességű helyiség esetén elvárás az is, hogy az ajtók kilincs nélküliek, egy mozdulattal nyithatóak és nyitott állapotban önműködően rögzíthetőek legyenek. A szabályozás kitér a menekülési útvonal ajtóinál elhelyezett függönyökre, szélfogókra. Ezek csak úgy helyezhetők el, hogy széthúzásukkor a kijárat ne szűküljön. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.

A bejárati ajtónkat ráccsal lezárni nem ellentétes a tűzvédelmi előírásokkal, de fontos számolni azzal a ténnyel, hogy tűz során a felszerelt rácsok hátráltatják a beavatkozást, a mentést és a menekülést is. Az OTSZ szerint rácsokat elhelyezni a közlekedők menekülési útvonalán a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet. Ha azonban a lezárás tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését, vagy annak használatát gátolja, úgy a tűzvédelmi hatóság a kérelmet elutasítja.

Az OTSZ-ben megfogalmazottak kizárólag az emberi élet védelmét szolgálják, a menekülési útvonalon elhelyezett szekrények, zsákok, bútorok tárolását, raktározását éppen ezért korlátozza. A tűzvédelmi előírások betartatásának nem az a célja, hogy sivár közös használatú közlekedők jöjjenek létre, hanem az, hogy az egyes kialakítások mellett a biztonságos menekülés is biztosított legyen.



Nézzük pontosan, mit nem szabad

Tízemeletes házakban semmi sem lehet a folyosókon, sem a lépcsőházakban, tilos szekrényt kitenni, büntetendő cselekmény kisszéket vagy asztalt kivinni. A folyosókon sem doboz, sem újságpapír, sem bútor, semmi sem maradhat kint. Cserepes virág még az ablakban sem állhat, nemhogy a falakon. Le kell szedni a képeket, a virágtartókat… Le kell szerelni a rácsos ajtókat, a lakásajtók elé sem szabad ilyeneket szerelni.

Az OTSZ értelmében a folyosókon, lépcsőházakban éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, egyéb anyagok tartós elhelyezését a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell, ha azok mérete az érintett fal- vagy padlófelület 15 %-át meghaladja.

A szemétlerakókba sem lehet pakolni, és az ajtókat nyitva kell hagyni. Nem lehet felvinni a lépcsőházakba a bicikliket, a folyosókon nem lehet gyerekjátékokat, babakocsit, egyszóval semmit sem őrizgetni.

A négyemeletes házakban szintén nem lehet a lépcsőházakban semmi, az ablakok előtti vascsöveken sem lóghat virág, a falakon sem lehet kép. A közös helyiségekből el kell távolítani a több éve őrzött tárgyakat (bútorokat, pet-palackokat, újságokat és faanyagot, egyszóval mindent, ami gyúlékony). És ez vonatkozik a régi konténertároló helyiségre is.

A lomtalanítást sem szabad megvárni mert negyvenből 23 esetben az ellenőrző személy (a katasztrófavédelem illetékes hatósága) nem mérlegelhet, ki kell szabnia a bírságot. Ennek összege százezer forintnál kezdődik, és akár több millió forint is lehet, amit a lakónak magának kell kifizetnie. Ami maradhat: a csupasz falak.



Miért zavarja a tűzoltókat a virág?

Azt még csak meg lehet érteni, hogy egy kerékpár vagy egy folyosóra kirakott leszanált ágy zavarja tűzoltók vonulását, de kinek árt egy cserép virág? Ezzel – tudtuk meg egy tűzoltótól- az a legnagyobb probléma, hogy nagy tűz esetén nehezen ég el, viszont nagy füstöt okoz. A falakra helyezett tárgyakkal pedig az a legnagyobb probléma, hogy elősegítik a tűz továbbterjedését.


Valóban számíthatunk büntetésekre

Maga a tűzvédelmi rendelet egyébként nem új keletű, a tiltásokkal együtt régóta életbe van, csak ez idáig nem társult hozzá szankció, nem lehetett azt büntetni, aki megszegte őket. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy muszáj volt keményebben szankcionálni. „Most letisztult kép”.

Rövidesen a hatósági osztály emberei valóban járják majd a lépcsőházakat, és ellenőrzik, az ott élők betartják-e a tűvédelmi előírásokat. Ami önmagában sem lesz egyszerű mutatvány.

Engedélyezési ügyekben, egyeztetéseken a tűzvédelmi hatósági kontrollt a katasztrófavédelmi kirendeltség gyakorolja, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi használati szabályok betartását.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet kormányrendelet melléklete tartalmazza, hogy a tűzvédelmi hatóság által megállapított szabálytalanságok esetén mekkora mértékű tűzvédelmi bírság szabható ki és meghatározza azt is, hogy mely esetekben kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni.