A kockázatértékelés feltárja a hiányosságokat, kockázatokat, veszélyeket, melyeknek a munkavállaló ki van téve, majd csökkentésére, megszüntetésére intézkedéseket határoz meg a felelősök és határidők megjelölésével. Minden vállalkozásnak kell, hogy legyen kockázatértékelése, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a tevékenység végzésében.
TovábbMinden olyan cég, vállalkozás, amely tevékenysége során vegyi anyagot, veszélyes készítményt használ fel (ilyen például a takarítószer, domestos, hypo, vízkőoldó, de még az ablaktisztító is) tárol, forgalmaz, köteles kémiai kockázatértékelést készíttetni, a benne szereplő intézkedési terv alapján a kockázati értékeket a lehető legalacsonyabbra csökkenteni.
TovábbAz egyéni védőeszközök juttatásának alapelveit a Munkavédelmi törvény határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni, amely több személy egyidejű védelmét biztosítja. Az adott egyéni védőeszközzel, az indokolt lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használat korlátait.
TovábbA foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak elsősorban preventív, megelőző szerepe van. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban - a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával - közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében. Feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása.
TovábbA munkáltatónak kötelessége három éven belül tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni. A munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről, baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. A baleseteket a munkáltató vagy megbízottja vizsgálja ki és készíti el a jegyzőkönyvet. A súlyos kimenetelű balesetek kivizsgálása, jegyzőkönyv elkészítése, munkabiztonsági szaktevékenységhez kötött.
TovábbA teljes körű munkavédelmi szolgáltatásunk magába foglalja partnereink fenti feladatainak ellátását, átalánydíjas és eseti jellegű megbízással. Átalánydíjas szolgáltatásunk keretén belül vállaljuk tehát a rendszeres és soron kívüli oktatások szervezését és megtartását, a szükséges szabályzatok elkészítését és folyamatos karbantartását, gépek és berendezések munkavédelmi szempontú vizsgálatát.
TovábbA tűzoltó készülék ellenőrzése és karbantartása tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A tűzoltó készülékeknek – típustól függően – félévente (MSZ 1040 szabvány szerinti készüléknél), illetve évente (MSZ EN 3 szabvány szerinti készüléknél) alapkarbantartáson kell átesniük (ellenőrzés). Továbbá a negyedéves ellenőrzést az üzemben tartó is elvégezheti Ötévente közép- és 10 évente teljes körű (nyomáspróba) karbantartást kell elvégezni, vagy minden használatot követően egy OKF által engedélyezett szakműhelyben.
TovábbAzoknál a vállalkozásoknál, ahol a dolgozói összlétszám eléri az öt főt, Tűzvédelmi Szabályzat készítése szükséges, az alábbiak betartásával: A Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát a munkáltató a munkavállalókkal meg kell, hogy ismertesse. A Tűzvédelmi Szabályzat oktatását célszerű nagy tapasztalattal rendelkező szakemberrel elvégeztetni, megtörténtét tűzvédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni szükséges
TovábbTájékoztatás az épületek menekülési útvonalainak szabályozásáról. 2012. november 13-án lép hatályba az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet (továbbiakban: rendelet) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII.5) BM rendelet módosításáról. A rendelet szerint, az épületek menekülési útvonalainak szükséges szabad szélességét kiürítés számítással kell meghatározni. A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége - nyílászárók kivételével - nem lehet kevesebb általános esetben, mint 1,10 m.
TovábbA tűzvédelmi oktatás célja: A munkavállalók ismerjék meg a munkahelyük tűzvédelmi jellemzőit, a munkafolyamatok és az áruk tűzveszélyességét, a tűzjelzés módját, a tűz esetén követendő feladatokat, a tűzoltó felszerelések helyes használatát, és a munkahelyi Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát és előírásait.
TovábbA tűzvédelmi törvény alapvető követelményként határozza meg, hogy a gazdálkodó szervek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodjanak a jogszabályokban és műszaki követelményekben meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
TovábbA Társasházak megfelelő tűzvédelme a lakók közös érdeke, és egyúttal a társasház kezelőjének felelőssége is. Cégünk segíti, illetve adott megállapodás keretében szolgáltatási átalánydíjban is vállalja a társasház üzembentartójára háruló tűzvédelmi feladatokat és kötelezettségeket.
Tovább2012. január 1-jétől hatályos 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete alapján, a tűzvédelmi szabályszegés esetén kiszabandó TŰZVÉDELMI BÍRSÁG mértékéről: Az új kormányrendeletben új tűzvédelmi hatósági rendszer kerül bevezetésre. Új szabályozás lép életbe az elsőfokú és a másodfokú tűzvédelmi hatóságoknál, az első fokon eljáró és másodfokon eljáró szakhatóságoknál is. A tűzvédelmi hatóság a kormányrendelet mellékletében meghatározott esetekben és mértékben tűzvédelmi bírságot szab ki
TovábbAz érintésvédelem azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szerelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg.
TovábbA villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Ez érinti az emberélet védelmének, tűzvédelmének és a vagyonvédelemnek a problémáit. A villámvédelemre vonatkozólag az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani.
TovábbEzt a felülvizsgálatot tulajdonképpen az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendeli el. Ez voltaképp egy rendelet (54/2014 (XII.5) BM rendelet), melynek alkalmazása kötelező érvényű. Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése.
TovábbA gázbekötésnél vagy gázkészülék cserénél kell elvégezni ezt a vizsgálatot. Ez egy érintésvédelmi vizsgálatot jelent, ami gázkészülékre és a központi érintésvédelem megfelelőségére szorítkozik. Itt az épületgépészeti és egyéb fémszerkezetek EPH kialakításának a szemrevételezéses és műszeres vizsgálatát jelenti. Ez tulajdonképpen része a ház villanyszerelő által elvégzett villanyszerelési munkának, ami az érintésvédelem szerves része.
TovábbAzok a villamos erősáramú kézi szerszámok amelyeket munkavégzés alkalmával kézben tartunk. Fúrógép, kézi sarokcsiszoló, hőlégfúvó, hajszárító, és még lehetne folytatni a felsorolást. Továbbá a munkaterületen, műhelyben, építkezésen üzem közben is áthelyezhetünk villamos gépeket. (például: betonkeverő, beton vibrátor, hegesztőgép, stb.)
Tovább- 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, - 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, - 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról,
TovábbFővizsgálat Szerkezeti vizsgálat Biztonságtechnikai vizsgálat A vizsgálatok szükségességét a Munkavédelmi Törvény a kapcsolódó Rendeletek és az Emelőgép Biztonsági Szabályzat határozza meg
TovábbVállalt emelőgép fajták: Vezetőüléses targoncák, alacsony emelésű targoncák, oldalemelésű targoncák, kézi villás raklapemelő, elektromos raklapemelők, gázos valamint diesel üzemű targoncák. Minden felülvizsgálatot a gép telepítési helyén végzünk el. A felülvizsgálatot követően nyomtatott és digitális formában is jegyzőkönyvet bocsátunk a megrendelő rendelkezésére.
TovábbFelülvizsgált gépfajták: Általánosan az építőipari gépek csoportja ilyenek pl: a földmunka gépek, rakodó gépek, markolók, kotrógépek, bobcatek, CAT gépek csoportjai. Ebbe a csoportba tartoznak még a föld gyaluk, JCB gépcsoportok. A felülvizsgálatot követően nyomtatott és digitális formában is jegyzőkönyvet bocsátunk a megrendelő rendelkezésére.
TovábbFelülvizsgálatok: Nagyon fontos része minden emelőgépnek a függesztőeszközök csoportja. Azaz a teheremelő szerkezetek. Ebbe a csoportba tartoznak bele a sodronyköteles teheremelők, láncos teheremelők, műanyag anyagú emelőkötelek, zsiráfok, stb. A felülvizsgálatot követően nyomtatott és digitális formában is jegyzőkönyvet bocsátunk a megrendelő rendelkezésére.
TovábbSzámtalan építési területen használjuk ezeket a személyi emelőket az építési munkafolyamat során valamint munkahelyeken. De akár pl. az autó ipar is használja. Ebbe a csoportba tartozik bele a járműemelők, autó emelő, ollós jármű emelők, csápos emelők, emelőhátfalak, személyemelők, személyek emelésére szolgáló gépek, oszlopos és függesztett mozgóállványok. A felülvizsgálatot követően nyomtatott és digitális formában is jegyzőkönyvet bocsátunk a megrendelő rendelkezésére.
TovábbEbben azt esetben azt vizsgáljuk hogy a használt munkahely, a munkaeszköz, a berendezés vagy a kialakított technológia, munkavédelmi szempontból megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Nagyon fontos az adott munkaeszközre vagy berendezésre a jogszabályban meghatározott gyártói munkavédelmi megfelelőségi nyilatkozattal, vagy a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal rendelkezzen.
TovábbA veszélyes áruk kapcsán az ADR hatályos előírásaihoz képest sok újdonságot nem tartalmaz, azonban általánosságban szabályozza a feladó által a fuvaros részére továbbítandó információt, mely elengedhetetlenül szükséges a speciális kockázatot képviselő veszélyes áruk közúti szállításának biztonságos – és nem utolsósorban bírságmentes – elvégzéséhez.
TovábbA Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás – ADR 1.8.3. szakasz 1. pontja alapján akkor szükséges a vállalkozásnak ADR tanácsadót alkalmazni, ha veszélyes árut közúton fuvaroz, szállít vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez.
TovábbA veszélyes áruk tartályos, ömlesztett és küldeménydarabos szállításában részt vevők részére az ADR jogszabály egyértelmű, konkrét felelősségeket, teendőket határoz meg attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a szállítási folyamatban. A részt vevők felelősségei vázlatosan az alábbiak:
TovábbMilyen veszélyes anyagok szállításában vesz részt a vállalkozás – helyesen megtörtént-e a szállított anyagok ADR szerinti besorolása? Milyen ADR szerinti felelősségekkel (feladó, csomagoló, be-, kirakó, szállító, címzett stb.) rendelkezik a vállalkozás?
TovábbA veszélyes áruk szállítási folyamatában részt vevő vállalkozások – tekintettel a megjelenő, kockázatot jelentő anyagokra – arányaiban sűrűbb hatósági ellenőrzésekre számíthatnak, mint az egyéb, nem veszélyes árukat szállító cégek. Az ellenőrzések közúton, illetve a vállalkozások telephelyein történnek.
TovábbSegítjük a veszélyes áruk (közöttük a veszélyes hulladékok) szabályszerű osztályozását. Segítünk a veszélyes áruk szabályos csomagolásának és jelölésének kiválasztásában. Segítjük a helyes járműmegjelölést és a fuvarokmány ADR szerinti kitöltését.
TovábbKiviteli terv készítése, építőipari kivitelezési tevékenység
TovábbA kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.
TovábbA környezetvédelmi engedélyek készítése, engedélyek meghosszabbítása, engedélymódosítási kérelmek elkészítése, környezetvédelmi felülvizsgálatok elvégzése, egységes környezethasználati eng. hatástanulmányok készítése – a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló törvény 1-3 mellékletében meghatározott tevékenységekre;
TovábbA hatóság helyszíni szemléjén történő aktív részvétel, közreműködés; A cég környezetvédelmi helyzetének felmérése, értékelése, javaslatok az érvényben lévő és a hatályba lépő környezetvédelmi jogszabálynak megfelelő állapot biztosításához szükséges intézkedésekre;
TovábbÚj hatósági bejelentések, adatszolgáltatások elkészítése, adatlapok kitöltése, benyújtása a környezetvédelmi hatóság(ok) felé (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, vízminőség védelem, stb.);
TovábbKörnyezetvédelmi jogszabályok változásának nyomon követése, arról folyamatos tájékoztatás; Tanácsadás környezetvédelmi és környezetvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekben (engedélyeztetés, engedélyezés, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem); Vállalati környezetvédelmi kommunikáció lebonyolítása;
TovábbKörnyezetvédelmi szabályzatok, utasítások (pl.: hulladékkezelési) elkészítését; Környezetvédelmi oktatások, képzések tartása az alkalmazottak számára; Hulladékgazdálkodási nyilvántartási rendszer kidolgozása, karbantartása; ISO 14001 szabványok ismerete, Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) működtetése.
Tovább